Kaposvári Gyula |
Nevezetes épületeink
A Mezőgazdasági Takarékpénztár szecessziós épülete
[Szolnok, Kossuth Lajos út 5.] |
(Új Néplap, XLI/43. 1990. febr. 20. p. 4.) |
Az Arany János utcában található, Hild Viktor-féle
székelykapus ház bemutatásánál már említettük, hogy 1900-ban az utca
sarkán a Kossuth Lajos utcára nézően megépült a Mezőgazdasági
Takarékpénztár szép, szecessziós épülete, jó példájaként a népi
építészeti elemeket felhasználó magyar szecessziónak.
Az építés pontos idejét itt nem
tervrajzok, levéltári iratok alapján sikerült megállapítani, hanem Hild
Viktor, a kiváló régész, történész feljegyzéseiből. A Régészeti
Naplójában a 202. tételszám alatt ez olvasható: „Sárközy György
szolnoki városi tanácsos ajándékozott egy Marcus Aurelius ezüst dénárt,
melyet Szolnokon 1900 tavaszán a Mezőgazdasági Takarékpénztár
alapjainak ásásakor találtak.”
A megtalálás ideje rögzítette az új
banképület korát, de az érem rajza és leírása más kapcsolódást is nyújt
az épület pénzintézeti rendeltetéséhez.
A Rómában, 163-ban vert dénár előlapján
Marcus Aurelius császár „göndör fürtű, koszorútlan, jobbra tekintő
feje” látható, körülötte a császár címeit feltüntető körirattal. A
hátlapon: a széken ülő „Concordia (Egyetértés) istennőjének balra
forduló alakja, jobb kezével áldozó csészét tart előre, bal keze a szék
támláján nyugszik, melyhez bőségszaru van támasztva”.
Jó előjelnek számított már az is, hogy
római pénz került felszínre az alapásáskor, amit még megtetézett
Concordia istennő ábrázolása, aki nemcsak az egyetértést szimbolizálja,
hanem a kezében tartott bőségszaru a jólétet, a prosperitást, a
gazdasági fellendülést is.
Kezdődött ez azzal, hogy az egykori
Katonavárosban lévő Leányiskola — amelyről az utcát régen Oskola
utcának nevezték — telkét az iskolával együtt 1898-ban Szolnok város
eladta, és helyette a Sípos téren egy modern, hatosztályú elemi iskolát
építtetett hatalmas udvarral. A városi önkormányzat ésszerű döntése
volt ez az ingatlaneladás, mert a főutcára nyíló értékes telekért
kapott pénzből megújította és megnagyobbította az iskolát, amely
1972-ig a város egyik legnépesebb intézete volt.
A Kossuth Lajos utcán a századfordulón
már állt a vármegyeháza, a törvényszék, a kaszinó épülete. A
Mezőgazdasági Takarékpénztár jónevű építészeket igyekezett megszerezni,
Komor Marcellt és Jakab Dezsőt, akik követői voltak Lechner Ödön
„magyar építőstílusának”, kérték fel a székház megtervezésére. S nem
véletlenül, olyan művek kötődnek nevükhöz, mint Pesten a Park
Szanatórium, Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, városháza és múzeum stb.
Az L-alakú, magasföldszintes,
egyemeletes épület főhomlokzata 1-3-1 ablakbeosztással tagolt, közepét
kissé előugró falsík, un. rizalit teszi hangsúlyosabbá, felül magas
timpanonnal. Az épület mai formájában erősen lecsupaszított, csak a
földszinti ablakok közepéig felnyúló és a falak függőleges tagoltságát
hangsúlyozó klinkertégla falazás maradt meg, a sarkoknál, a
tetőszegélynél alacsony oszlopokon álló méhkasokkal.
Pedig a timpanon belsejét színes,
virágmintás stukkódísz borította, az eresz alatti keskeny falmezőben a
szecessziós betűkkel írt „MEZŐGAZDASÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR” volt olvasható,
a homlokzat falmezői fent virágmintás stukkódíszekkel, ahol a falmezők
sarkait díszítő, színes virágokkal voltak borítva. A bank főbejárata
pedig eredetileg a főhomlokzatának jobbszélén volt található. Az Arany
János utcára néző oldalhomlokzat osztása 1-2-3-2-1, a 2-2 ablak felül
timpanonnal díszített, kissé előugró falsíkon található. Az
oldalhomlokzat díszítése eredetileg a főhomlokzatéhoz volt hasonló. A
tetőzet eredeti formájában maradt meg osztott, magas manzárd kiképzésű.
A szecesziós építészet sajátossága
volt, hogy nemcsak az épület homlokzatait, ablakjait, ajtóit formálták
a kor stílusában, hanem az épület belsejének bútorzatát is. A bank
céljára használt berendezésből mára már semmi sem maradt, csak az
oldalhomlokzat díszes nagykapuja és a lépcsőház falborításának egy
része van meg ma is. A kapu rajzolata, faragásai, vasalása kívül-belül
figyelmet érdemel. A századelő Szolnokjának meghatározó stílusa volt a
magyaros szecesszió. Nem véletlenül írta róla a Művésztelepet felkereső
Luttor Ferenc művészettörténész: „Az új város már magán viseli a modern
városok lázas, lüktető fejlődésének nyomait. A magánházak villaszerűek,
erősen magyaros ízű díszítésekkel ékeskednek. A tulipán magyar virág, s
az építészet itt Szolnokon nem fukarkodott ennek a motívumnak a
kihasználásával.” |
 | Az épület 1906-ban feladott képeslapon (kepeslaptar.vfmk.hu).
|  |  | | Az épület napjainkban. Fotó: Kósa Károly. |
|