Kaposvári Gyula |
Nevezetes épületeink A Mezőgazdasági Takarékpénztár szecessziós épülete [Szolnok, Kossuth Lajos út 5.] |
(Új Néplap, XLI/43. 1990. febr. 20. p. 4.) |
| Az Arany János utcában található, Hild Viktor-féle
székelykapus ház bemutatásánál már említettük, hogy 1900-ban az utca
sarkán a Kossuth Lajos utcára nézően megépült a Mezőgazdasági
Takarékpénztár szép, szecessziós épülete, jó példájaként a népi
építészeti elemeket felhasználó magyar szecessziónak. Az építés pontos idejét itt nem tervrajzok, levéltári iratok alapján sikerült megállapítani, hanem Hild Viktor, a kiváló régész, történész feljegyzéseiből. A Régészeti Naplójában a 202. tételszám alatt ez olvasható: „Sárközy György szolnoki városi tanácsos ajándékozott egy Marcus Aurelius ezüst dénárt, melyet Szolnokon 1900 tavaszán a Mezőgazdasági Takarékpénztár alapjainak ásásakor találtak.” A megtalálás ideje rögzítette az új banképület korát, de az érem rajza és leírása más kapcsolódást is nyújt az épület pénzintézeti rendeltetéséhez. A Rómában, 163-ban vert dénár előlapján Marcus Aurelius császár „göndör fürtű, koszorútlan, jobbra tekintő feje” látható, körülötte a császár címeit feltüntető körirattal. A hátlapon: a széken ülő „Concordia (Egyetértés) istennőjének balra forduló alakja, jobb kezével áldozó csészét tart előre, bal keze a szék támláján nyugszik, melyhez bőségszaru van támasztva”. Jó előjelnek számított már az is, hogy római pénz került felszínre az alapásáskor, amit még megtetézett Concordia istennő ábrázolása, aki nemcsak az egyetértést szimbolizálja, hanem a kezében tartott bőségszaru a jólétet, a prosperitást, a gazdasági fellendülést is. Kezdődött ez azzal, hogy az egykori Katonavárosban lévő Leányiskola — amelyről az utcát régen Oskola utcának nevezték — telkét az iskolával együtt 1898-ban Szolnok város eladta, és helyette a Sípos téren egy modern, hatosztályú elemi iskolát építtetett hatalmas udvarral. A városi önkormányzat ésszerű döntése volt ez az ingatlaneladás, mert a főutcára nyíló értékes telekért kapott pénzből megújította és megnagyobbította az iskolát, amely 1972-ig a város egyik legnépesebb intézete volt. A Kossuth Lajos utcán a századfordulón már állt a vármegyeháza, a törvényszék, a kaszinó épülete. A Mezőgazdasági Takarékpénztár jónevű építészeket igyekezett megszerezni, Komor Marcellt és Jakab Dezsőt, akik követői voltak Lechner Ödön „magyar építőstílusának”, kérték fel a székház megtervezésére. S nem véletlenül, olyan művek kötődnek nevükhöz, mint Pesten a Park Szanatórium, Marosvásárhelyen a Kultúrpalota, városháza és múzeum stb. Az L-alakú, magasföldszintes, egyemeletes épület főhomlokzata 1-3-1 ablakbeosztással tagolt, közepét kissé előugró falsík, un. rizalit teszi hangsúlyosabbá, felül magas timpanonnal. Az épület mai formájában erősen lecsupaszított, csak a földszinti ablakok közepéig felnyúló és a falak függőleges tagoltságát hangsúlyozó klinkertégla falazás maradt meg, a sarkoknál, a tetőszegélynél alacsony oszlopokon álló méhkasokkal. Pedig a timpanon belsejét színes, virágmintás stukkódísz borította, az eresz alatti keskeny falmezőben a szecessziós betűkkel írt „MEZŐGAZDASÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR” volt olvasható, a homlokzat falmezői fent virágmintás stukkódíszekkel, ahol a falmezők sarkait díszítő, színes virágokkal voltak borítva. A bank főbejárata pedig eredetileg a főhomlokzatának jobbszélén volt található. Az Arany János utcára néző oldalhomlokzat osztása 1-2-3-2-1, a 2-2 ablak felül timpanonnal díszített, kissé előugró falsíkon található. Az oldalhomlokzat díszítése eredetileg a főhomlokzatéhoz volt hasonló. A tetőzet eredeti formájában maradt meg osztott, magas manzárd kiképzésű. A szecesziós építészet sajátossága volt, hogy nemcsak az épület homlokzatait, ablakjait, ajtóit formálták a kor stílusában, hanem az épület belsejének bútorzatát is. A bank céljára használt berendezésből mára már semmi sem maradt, csak az oldalhomlokzat díszes nagykapuja és a lépcsőház falborításának egy része van meg ma is. A kapu rajzolata, faragásai, vasalása kívül-belül figyelmet érdemel. A századelő Szolnokjának meghatározó stílusa volt a magyaros szecesszió. Nem véletlenül írta róla a Művésztelepet felkereső Luttor Ferenc művészettörténész: „Az új város már magán viseli a modern városok lázas, lüktető fejlődésének nyomait. A magánházak villaszerűek, erősen magyaros ízű díszítésekkel ékeskednek. A tulipán magyar virág, s az építészet itt Szolnokon nem fukarkodott ennek a motívumnak a kihasználásával.” |
 | |
| Az épület 1906-ban feladott képeslapon (kepeslaptar.vfmk.hu). | |
 |  |
| Az épület napjainkban. Fotó: Kósa Károly. | |